Tulajdonképpen szerencsések vagyunk, hogy sokféle fogkrémből válogathatunk az üzletekben, de ez egyben nehezíti is a dolgunkat.

Döntésünkkor az elsődleges szempontok között lehet az ár, azt is tudjuk, hogy a gyerekeknek más kell, mint a felnőtteknek, fontos tényező az íz és persze a gyártók is próbálják elnyerni kegyeinket, tehát a csomagolással is igyekeznek saját termékeikre fordítani a figyelmet.

No, de akkor mi alapján válasszunk?

Néhány összetevő szinte mindegyik fogkrémben megtalálható, mint pl. a habzást segítő, íz- és illatanyagok, a fogkrém állagát befolyásoló vagy a lepedéket, elszíneződést eltávolító dörzsölő hatású komponensek. A lényeg a további hozzáadott anyagokban van, amelyek megoldást nyújthatnak az egyéni problémákra.

Ha a számunkra legmegfelelőbbet akarjuk választani, kérjük ki orvosunk véleményét! Ő ismeri a kezelési előzményeinket vagy tudja, hogy mivel lehet az éppen folyamatban lévőt megtámogatni, de ha első körben mégis önállóan szeretnének dönteni, akkor írásunkkal talán útmutatót tudunk ehhez nyújtani.

Kezdjük a népszerű fehérítős fogkrémmel. Használata előtt nem árt tisztázni, hogy mitől van elszíneződve a fogsorunk! Ezek a termékek nem, vagy csak minimális mértékben fehérítenek. (Soha nem lesz olyan, mint amit rendelőben végeznek el!) Optikai csalódást az okozhat, hogy a benne lévő szemcsékkel le tudjuk dörzsölni az elszíneződést, ezáltal már is világosabbnak hatnak fogaink. Jó esetben! Ha ugyanis az elszíneződést okozó lepedék már rákövesedett a felszínekre, azt csak dentalhigiénikus tudja eltávolítani rendelői körülmények között, ha pedig valamilyen rendellenesség (pl. zománchiba) miatt nem kedvező fogaink színe, akkor vétek lenne egy dörzsölő hatású fogkrémmel tovább rontani a helyzeten. Azt is tudni kell, hogy a kor előrehaladtával vékonyodó zománcréteg szintén a fogak színének megváltozását eredményezi és fogkrémmel sajnos ezen sem lehet javítani.

Hasonlóan kellene eljárni rossz lehelet esetén is. A szájszag önmagában nem betegség, kiváltó okai pedig 90%-ban a szájüregben keresendők, úgy, mint az elégtelen szájhigiénia, szuvasodás, ínybetegségek, lepedékes nyelv.  A rossz lehelet megelőzésére készült fogkrém összetevőivel (pl. borsmenta-, szegfűszeg-, eukaliptuszolaj stb.) segíthet gátolni a szájszag kialakulásáért felelős baktériumok elszaporodását, így ezek helyes fogápolással, illetve fogorvos, dentálhigiénikus segítségével megoldhatók. Ha azonban a kezelések ellenére nincs javulás, akkor elképzelhető, hogy egy komolyabb betegség kísérő tünete, mert előidézhetik az arcüreg és a légutak betegségei, reflux, vese-, máj- és cukorbetegség, hormonváltozások, de bizonyos gyógyszerek is. A szájszag kiváltói lehetnek még egyes ételek, a dohányzás, alkohol és a szájszárazság. Azt hiszem jól látszik tehát, hogy érdemes feltárnunk a tünet valódi forrását és szükség esetén nem csak fogkrémet, de életmódot is váltani!

A következő két problémát kicsit nehéz elválasztani egymástól. Árulnak ugyan külön fogkő és ínyvérzés elleni készítményeket és az is igaz, hogy létezik ínyvérzés fogkő nélkül is (pl. hormonális változások hatására), de a legtöbb esetben kéz a kézben járnak. A vérzést komolyan kell venni, mert az ínygyulladás első tünete, viszont itt is tisztázni kell, hogy mi okozza! Ha a fogkő a ludas -ami melegágya a baktériumoknak és aminek kialakulását a nem megfelelő szájhigiénia, a nyál összetétele, a genetika és az életmód is generálhatja-, akkor azt először el kell távolítani, különben bármit is használunk, a fogkő fenn fogja tartani a gyulladást! A letisztított felületen azután nehezebben tapad meg a lepedék és a fogkrém segít fenntartani ezt az állapotot, illetve késleltetni a romlását. Ezek a krémek antibakteriális hatásúak és sokszor tartalmaznak klórhexidint, amiről azonban érdemes tudni, hogy használata csak kúraszerűen ajánlott és hosszú távon elszíneződést eredményez.

Léteznek úgynevezett „szenzitív” fogkrémek is, amelyek segítenek a visszahúzódott íny miatt érzékennyé vált fogak ápolásában. Előzetesen orvosi konzultáció ajánlott, hiszen az érzékenységnek számos oka lehet, de kerüljük a durvább szemcsés (pl. fehérítő) fogkrémeket is, mert azok még inkább fokozhatják a problémát.

Bár a fogzománc testünk legkeményebb és legtöbb ásványi anyagát tartalmazó része, önálló regenerálódásra nem képes. Ezt hivatottak kompenzálni a szuvasodás elleni fogkrémek, melyek segítenek pótolni az elvesztett ásványi anyagokat és ellensúlyozni a káros (pl. savas ételek-italok okozta) hatásokat, többek között fluorid tartalmukkal is.

Ezzel pedig el is érkeztünk egy sarkalatos kérdéshez, mert a fluoridot sok támadás éri, de jótékony hatása miatt szakmai körökben még mindig a fluoridos fogkrémeket részesítik előnyben. Túladagolástól nem kell tartani, mert a koncentrációját illetően törvény rendelkezik, ellenben van néhány összetevő, amit valóban érdemes elkerülni. Ilyen az SLS (nátrium-laurit-szulfát), ami a fogkrém habzásáért felelős, emellett erős tisztító, maró hatású és a nyálkahártya ellenálló képességének gyengülését eredményezheti, amitől úgy tűnik, mintha azon egy „rongyos” felület képződne; a PEG (polietilén-glikol), amely attól függően, hogyan állították elő, rákkeltő lehet, és a parabén, ami a hormonrendszer működését befolyásolhatja hátrányosan. Tény, hogy mindezek csak nagy mennyiségben érvényesülnek és általában az olcsóbb, ellenőrizetlen termékeknél adódik gond a töménységgel, de az is igaz, hogy ha a fogkrémeken kívül más készítményekben is előfordulnak, a sok kis mennyiség összeadódhat szervezetünkben.

Ezek után gondolom mondanom sem kell, hogy gyerekeknek kifejezetten figyelmesen vásároljunk!  Kezdetben jó, ha természetes alapanyagú és a fent említett káros anyagoktól mentes, ÉLETKORUKNAK megfelelő fogkrémet használnak. A felnőtteknek szánt paszták azért sem jelentenek opciót a számukra, mert egyrészt sokszor lenyelik, másrészt az abban lévő szemcsék felsérthetik a gyerekek fejletlen fogzománcát, valamint az 1000-1500ppm-es fluorid tartalma is túl magas a nekik. (2-3 éves kortól lehet adni 500ppm, 6 év felett pedig 1000ppm fluorid tartalmú fogkrémet.)

Végül a házi praktikákat is megemlíteném, mert népszerűségük növekvő tendenciát mutat, pedig, ha meggondolatlanul alkalmazzuk, akár károsodást is okozhatnak. A sokszor emlegetett só, szódabikarbóna vagy a fogporok huzamosabb időn át ártalmasak a fogzománcnak, de a különböző gyümölcsök (főleg a citrusfélék) használatával is óvatosságra intenek a szakemberek, savasságuk miatt.

Bár cikkünkkel átfogóbb képet akartunk mutatni a fogkrémekről, hogy Önöknek ne kelljen tépelődni a boltok polcainál, egyes vélemények szerint nincs lényeges különbség közöttük, ezért nem is érdemes túl sok időt fecsérelni a válogatásra. Ez annyiban igaz lehet, hogy aki fehérítős fogkrémet választ, annak nem lesz több lyukas foga csak azért, mert nem konkrétan szuvasodás ellen szánt terméket használ, de az azt gátló krémek mellett sem sárgulnának jobban a fogai. Az biztos, hogy a fogkrém önmagában nem csodaszer és a legfontosabb tudnivaló mindegyikkel kapcsolatban, hogy használni kell! Az egészséges szájhigiénéhez elengedhetetlen a rendszeres, napi legalább kétszer, lehetőleg elektromos fogkefével elvégzett, alapos fogmosás, kiegészítve fogselyem és fogköztisztító használatával, de azt se felejtsék el, hogy fenntartásához, illetve az esetleges problémák időben való kiszűréséhez ugyan ilyen fontos az évenkénti fogkőeltávolítás és az orvosi ellenőrzés!