A szájsebészeti beavatkozások egyik csoportja a kórházi háttérhez kötött, fekvőbeteg ellátással kombinált „nagy” műtétek, a másik, az ambulánsan is elvégezhető „ kis” műtétek. E fejezet keretein belül ez utóbbiakról szeretnék szólni, a teljesség igénye nélkül.
Az ambulánsan elvégezhető fogászati műtétek általában nem túl megterhelőek a páciens számára, bár természetesen, érthetően stresszhelyzetet jelentenek. Elvileg minden kissebészeti műtét elvégzését kérheti altatásban is, de véleményem szerint ezek nem indokolják azt, hogy esetleges altatási szövődmények kockázatának tegye ki magát.
Megfelelő kommunikációval minimalizálni lehet a feszültséget és pácienseink 99%-a azzal távozik tőlünk, hogy „Nem is volt olyan vészes! Ezért kár volt izgulni!”. Ma már ugyan sokkal korszerűbb altatási eljárások és gyógyszerek állnak rendelkezésre, ezért biztonságosabb az altatás. Ennek mindannyian nagyon örülhetünk, amikor TÉNYLEG szükség van altatásra, de azt gondolom, hogy nem szabad ágyúval lőni verébre…
Ez a módszer elsősorban NEM a hiányosan vagy rosszul gyökérkezelt fogak szájban tartásának módszere. Mindig az a törekvésünk, hogy tökéletes gyökértömések készüljenek vagy ha már egy elrontott gyökérkezelés a „hozott anyag”, akkor azt első körben megpróbáljuk újrakészíteni. A rezekció célja tehát az, hogy a saját fogat megtartsuk, még azon az áron is, hogy „értékcsökkent” fog marad a szájában.
Olykor azonban mégis szükséges:
Csontrepesztés, a csontpótlás egy típusa…
A csontrepesztés egy elég ijesztőnek tűnő fogalom. Fogbeültetéskor használjuk, ez az egyik módja annak, hogy az implantátum számára elegendően vastag, stabil csontot kapjunk. Lényege, hogy az állcsont-gerincen hosszanti vágást ejtünk megfelelő mélységben és a két kemény „csontlapot” óvatosan eltávolítjuk egymástól mindaddig, amíg az implantátum befogadására alkalmas nem lesz. A rést csontpótló anyaggal töltjük ki. Ez a módszer megfelelő stabilitást biztosít mind a műgyökér, mind a csontpótló anyag számára.
Az ARS DENTAL ezt a módszert egy ultrahangos sebészeti eszközzel végzi el, mert
Az arcüreg emelés a fogbeültetés egyik csont- ill. helyteremtő módszere a felső állcsontban. A fogak eltávolítása után az arcüreg gyakran kiterjed az állcsont nagy részét elfoglalva, miáltal a csont „üregessé” válik és teherhordó csont alig marad.
Ha csak kis mennyiségű csontot kell nyernünk, hogy egész felületén fedett legyen az implantátum, lehet „zárt arcüregemelést” csinálni. Ez annyit jelent, hogy a műgyökér furatából - csontpótló anyagot alátöltve - emelünk 1-2mm-t az arcüreg nyálkahártyáján.
A „nyitott” arcüreg-műtét kissé bonyolultabb: egy oldalsó csontablakon át juttatunk be nagyobb mennyiségű csontpótló anyagot az arcüreg nyálkahártyája alá. A csontveszteség mértékétől függ, hogy a fogbeültetés ezzel a műtéttel egy időben elvégezhető vagy a csont gyógyulása után van csak remény az implantációra, egy másik műtét alkalmával.
Az ARS DENTAL ezt a kényes műveletet egy ultrahangos sebészeti gép segítségével oldja meg. A műtét kritikus pontja, hogy az arcüreg nyálkahártyája ne sérüljön meg, ez ugyanis sikertelenséghez, a műtét elnapolásához vezethet. A speciális ultrahangos eszközzel a csontot úgy lehet feltárni, hogy közben a nyálkahártyát nem sérti meg, sőt a képződő buborékok kíméletesen emelik el a lágy hártyát a csontalaptól, minimalizálva ezzel a szakadás veszélyét.
Más néven műgyökér beültetés, melynek során az eltávolított fog(ak) helyére titán, esetleg zircon anyagú „csavar”, azaz implantátum kerül. Ez alkalmas koronák, hidak tartására, kivehető pótlások elhorgonyzására (rögzítésére). Elegendő csont esetén a műtét elvégezhető feltárás nélkül, az ínyen keresztül, illetve sok esetben a fog eltávolításával egy időben is. Ha kevesebb csont áll rendelkezésre, szükség lehet rá, hogy szemellenőrzés mellett végezhessük el a műtétet: ilyenkor fel kell tárni a befogadó csontot és megfelelő előkészítő lépések után az implantátumot becsavarjuk a csontba, ahol az néhány hét/hónap alatt teljesen rögzül, csontosodik. Általában a fogmű felhelyezésével nem kell a teljes gyógyulást megvárni, mert a megfelelő terhelés is segíti a csont átépülését a tökéletes rögzítés érdekében.
Csontpótlásra akkor van szükség, ha implantátumot szeretnénk beültetni, de nem elegendő a csont a műgyökér befogadására.
Több módszer áll rendelkezésünkre:
Előfordul, hogy a fog koronai része annyira tönkremegy, hogy nem lehet fogóval stabilan megfogni és eltávolítani. Ilyenkor szükségessé válhat, hogy oldalról a nyálkahártya felfejtése után elfaragjuk a csont egy részét a gyökér mellől, (feltárás) addig, amíg alá nem lehet feszíteni vagy meg nem lehet fogni. A sebet varratokkal kell ellátni, melyet egy hét múlva lehet eltávolítani. Ez így elég rosszul hangzik, de szerencsésebb megoldás, mint egy erőszakolt foghúzás, melynek során nagyobb csontveszteség és nyálkahártya sérülés jöhet létre.
Alternatív technológia a fogak ultrahangos sebészeti készülékkel történő meglazítása, mellyel elkerülhető a feltárás.
Gyökérkezelt alsó nagyőrlő fogak megőrzését célzó módszer, melynek során a fog felét (fél koronáját és egyik gyökerét) eltávolítjuk, a másik felét pedig híd pillérként felhasználhatjuk. Akkor jöhet szóba ez a módszer, ha az első gyökerek görbeségük, tűtörés vagy egyéb okok miatt nem gyökérkezelhetőek korrektül, viszont a hátsó igen.
Esztétikai okokból, aszimmetrikus ínylefutáskor lehet szükség az íny újraformázására. Ezt diódalézerrel végezzük: a megengedett határig „elégetünk” egy keveset a szabad ínyből, hogy tetszetős, egyforma méretű koronák kerülhessenek mindkét oldalra.
Gyermekek beszédhibáját okozhatja a „lenőtt nyelv”, amikor a nyelvet a szájfenékkel összekötő „nyelvfék” (egy nyálkahártyaredő) a kelleténél erősebb, s ez korlátozza a nyelv szabad mozgását. Ezt a redőt, ha diódalézerrel átvágjuk, gyorsabb a gyógyulás és nincs vérzés, nincs varrat sem.
A felső és alsó ajkaknál is előfordulhatnak ilyen megerősödött redők, melyek a fogak eltávolodását, az íny lehúzódását okozhatják. Ezek átvágása is elvégezhető diódalézerrel.
Általában implantáláskor válhat szükségessé az állcsont és a pofa nyálkahártya közötti terület mélyítése, melynek az a célja, hogy a mozgó, laza nyálkahártya a műgyökér mellett feszessé váljon, ne sorvadjon le az íny mellette.
