Mai írásunk alapját, nevezetesen a szájszárazság témáját, megint egy páciensünk tanulságos története ihlette, aki az esztétikájában és funkciójában jól működő pótlásának átadása után rendszeresen kereste fel rendelőnket azzal a panasszal, hogy igen kellemetlen érzés gyötri a szájüregében.

A helyzetet nehezítette, hogy csak elmondására hagyatkozhattunk, mert a több orvos által végzett vizsgálat sem találta látható nyomát észrevételeinek. Közben kiderült, hogy a hölgy szemszárazságban is szenved, ami kéz a kézben járhat a szájszárazsággal. Ezt allergia -amit esetleg a pótlás válthatott volna ki- nem okozhatja, ezért Doktornőnkben felébredt a gyanú, hogy a szájüreg problémájának hátterében nincs-e belgyógyászati elváltozás? A gondolat sajnos igazolást nyert, mert páciensünknél vastagbél daganatot diagnosztizáltak, melynek semmi jelét nem érezte, de tudomásunk szerint így még idejében sikerült elcsípni és kezelni.

Legtöbbünknél szerencsére nem ilyen súlyos betegségek kísérő tünete a szájszárazság és nem kell orvoshoz szaladnunk, ha sportolás vagy nyitott szájjal való alvás után, esetleg nyáron ki vagyunk tikkadva, mert az természetesen más téma! Példánkkal csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy ha egyértelmű indok nélkül ilyen problémával küzdenek, akkor talán utána kellene nézni, hogy ártalmatlan dologról van-e szó!

De miért olyan fontos a megfelelő mennyiségű nyáltermelés?

Először is, bármilyen furcsán hangzik, a nyál egyfajta tisztító szerepet tölt be. Közömbösíti a szájüreg pH-ját, ezáltal védi a fogakat és az ínyt az ételekből-italokból származó savak káros hatásaitól és a lepedékben megtelepedett baktériumoktól, továbbá segíti a zománc regenerálódásához szükséges anyagok visszaépülését. Nedvesítő szerepe elengedhetetlen a beszédhez, de még a kivehető fogsor jó tapadásának is egyik alapfeltétele a nyálfilm megléte, nem utolsó sorban pedig szükséges a táplálék lebontásához és a megfelelő emésztéshez.

Ha kevés a nyáltermelés, akkor égő érzést, nyelvfájdalmat tapasztalhatunk, nő a fogszuvasodás, ínybetegségek, nyálkahártya sebek, gyulladások, valamint szájszag és -penész kialakulásának kockázata. Maga után vonhat ízlelési zavarokat és nyelési nehézségeket, ezért hosszútávon akár étvágytalanság és alultápláltság is megjelenhet.

A xerostomia (krónikus szájszárazság, vagyis amikor a szervezet nem termel elegendő nyálat) gyakori forrása a problémának, de ha ez kizárható, akkor arra is gondolni kell, hogy a szájszárazság eredője nem csak a szájüregben keresendő és a szervezet egyéb részeit is érintő betegségek következménye lehet! Ilyen pl. a Sjörgen-szindróma, ami a szájon kívül a test minden nyálkahártyáját kórosan érintheti, így szemszárazsággal, látászavarral, fényérzékenységgel, viszketéssel jár együtt és az ezekkel párhuzamosan jelentkező orrüreg, garat és a nemi szervek gyakori fertőzése kelthet gyanút a problémára.

Íme a még szóba jöhető betegségekről egy lista, ami nem rövid, de még így sem biztos, hogy teljes:

• a szájszárazság lelki eredetű is lehet, feszültséget, szorongást, depressziót jelezhet,
• A-vitamin és főleg vas hiány okozhat cserepes szájat, kirepedezett ajkakat,
• előidézheti hányás, hasmenés és égés is, de ezek megszűnésével a szájszárazság is elmúlik,
• kiválthatja vérszegénység, magas vérnyomás,
• cukor- és autoimmun betegség, hormonális változások (menstruáció, terhesség, szoptatás),
• daganatos megbetegedések,
• nyálmirigy-kő,
• liszt- és gluténérzékenység,
• idegeket érintő problémák,
• krónikus orrdugulás stb.

Lehet sajnos az öregedés és életmódbeli szokások velejárója:

• dohányzás,
• alkohol és cukros üdítők fogyasztása,
• alkoholos szájvizek,
• valakinél bizonyos fogkrémek,
• kábítószer használata,

és egyes gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet:

• antidepresszánsok,
• vérnyomás- és étvágycsökkentők,
• altatók, nyugtatók,
• kemo- és sugárterápia,
• vízhajtók,
• görcs-, váladék- és hurutoldók.

Fontos, hogy kiderítsük a kiváltó okokat és miután ez remélhetőleg sikerült a következők segíthetnek a tünetek enyhítésében:

• a rendszeres és bőséges VÍZ ivás, ami nem csak a száraz érzést csillapítja, de szervezetünk számára is megkönnyíti a nyáltermelést,
• fogyasszunk lédús zöldségeket, gyümölcsöket (a citrom különösen hatékony a termelés beindításában, de fogaink miatt óvatosan bánjunk vele!),
• kerüljük a sós, fűszeres ételeket, a dohányzást, valamint az alkoholt és a kávét is, mivel ezek vízhajtó tulajdonságuk révén még inkább dehidratálják szervezetünket,
• a cukormentes rágózás szintén serkenti a nyáltermelést,
• szükség esetén meg kell fontolni a gyógyszerváltás lehetőségét,
• esetleg a fogkrém cseréjét,
• segíthet a párásítás,
• és kaphatók műnyál készítmények, nedvesítő szerek (gél, öblögető) és gyógyszerek is a szájszárazság érzetének csökkentésére.

Ahogyan páciensünk példája is mutatja, a szájszárazságnál az, hogy mit érzünk és hogy ennek milyen láthatójelei vannak, két külön dolog. Előfordulhat, hogy valaki úgy érez problémát, hogy egyébként nincs nyáltermelési zavara, de az is lehet, hogy valakinek van, még sem tapasztal kellemetlenséget.

A kiváltó okok feltárásában, illetve a meglévő tünetek kezelésében első lépésként nagy segítség a fogorvos felkeresése! A rendszeres ellenőrzés, fogkőeltávolítás fontosságát általánosságban is sokszor hangsúlyozzuk, de azt hiszem, hogy véleményünket páciensünk esete jól mutatja és vissza is igazolja!